MÁSODIK BENYOMÁSOK – Thaiföld, Malajzia

Egy szakács cimborámmal, Miroval utaztam Bangkokból Kuala Lumpurba két hét alatt, ezen utazás élményeit fogom most megosztani veletek, néhány korábbi tapasztalatommal megfűszerezve.

img_0940

Miro kedvence: bármi faszénen sütve!

img_0942

A kukoricán kívül felismertek bármit?

img_0945

“Éttermek” szépen sorban… 😀

img_0951

Ülő buddha

img_0953

Fekvő buddha (jelenleg a 3. legnagyobb Thaiföldön)

A végitéletünk az, hogy Bangkokra elég 2 nap… Egyébként megőrjít a másszáz, taxi, tuktuk, pingpong show édes négyes, mellyel egyfolytában sokkolnak mindenhol. A város azon részei amelyeket megismertem, kizárólag a pénzről szólnak. Nagyon szomorú, de az egész egy nagy maffia hálózatnak látszik. Lehúzás, lehúzás, lehúzás. A Királyi palotát és a Wat Pho-t (fekvő buddha) azért ajánlom mindenképp, meg egy kis csavargást mondjuk a kínai negyedben, aztán menekülj a városból. Amíg ott vagy, lehet buszozni, az kb. ingyenes, (én legalábbis még nem tudtam jegyet venni), vagy taxizni, de kizárólag a taxi-meter-rel menjetek, különben azok is lehúznak!

A menekülésre jó lehet az éjszakai vonat, vagy a repülő is. A vonat nagyon jó feeling (csak ne TGV-re számíts) és budget utazóknak fontos szempont lehet, hogy ezzel megspórolnak egy éjszakányi szállást, a repülő meg ugye repülő, azt nem nagyon kell magyarázni. A belföldi járatok egy része viszont nem a Suvarnabhumi reptérről megy, hanem a Don Muangról! Nem szabad ettől megijedni, mi Krabira repültünk és a Don Muangról induló gépünk annyival volt olcsóbb, hogy még taxival együtt is jobban jártunk, mint a Nemzetközi Reptérről. Thai Lion Airral repültünk, teljesen rendben volt. Krabi Town-ban egy éjszakát töltöttünk csupán, de elképesztően üdítő élmény volt Bangkok után, álmos kisváros, jó nagy piaccal, kevés turistával, családias hangulattal. Itt ettük a legjobb csirke satay-t az egész út során, valamint ez a város billentett vissza minket nyaralás hangulatba.

img_0975

Egy kis kreativitás, imádom!

img_0976

Azért Krabi Townban is volt mit megnézni

img_0978

Az apály ront az összképen, de azért… 🙂

img_0985

Egy étterem Krabi Town-ban

img_0989

Tizenvalahány satay-t ettünk meg, a legjobbat az egész út során!

img_0995

A piac Krabi Town-ban

A vakszerencse egy muszlim hotelbe sodort minket, ahol elképesztően kedvesek voltak, Malajzia előszele, de erről majd később. Kipihentük a sokkot és másnap továbbindultunk Ao Nang-ra. Erre a legolcsóbb és abszolút járható út a helyi busz, azaz kis pickup, mely gondolom a helyi járatos busz itteni megfelelője. 50 bath-ért (kb. 400 ft 2017-ben) elvittek minket a 25 km-re fekvő tengerparti településre.

img_0997

Helyi járat!

Ez már sokkal “turistásabb” város, de zsúfoltnak ezt se mondanám, valahogy egész Thaiföldön azt éreztem, hogy óriási túlkínálat van, szinte sehol sincs teltház, sőt, inkább pangás van, nem értem, hogy tud életben maradni ennyi hely és hogy tudják ennek ellenére is ilyen magasan tartani az árakat. Merthogy a korábbi sztereotípiákkal ellentétben – Thaiföld azon vidékei amerre jártunk – egyáltalán nem olcsók, utcán lehet ugyan 4-500 forintért enni, de egyrészt kis adagokról beszélünk, másrészt egy étteremben ez mindjárt 1200 Ft-ról indul. Saját fürdőszobás szállásaink nagyjából 5-8000 Ft között mozogtak éjszakánként, a nívójuk erősen ingadozó, nem feltétlen az ár függvényében. A falak mindenhol papírvékonyak, tehát a nehezen alvók hozzanak füldugót, és van ahol naponta adnak 2 fél literes vizet és takarítanak, ráadásul még hűtő is van a szobában, máshol meg még tiszta ágyneművel sem sikerült várni minket.

img_0998

Látványosnak látványos, de a víz nem az igazi…

img_0999

Azért nem úsztam meg, volt 2 nap, mikor csak rizst ettem… Miro viszont kóstolt amit ért… 😀

img_1007

Egy Ao Nang-i galéria

img_1008

Thaiföld 94%-a buddhista, de dél felé haladva vannak már muszlim kisebbségek is.

img_1009

Tengeriherkenytyű imádók fellegvára…

img_1010

…ha meg bírják fizetni, ugyanis elképesztő árak vannak!

Ao Nang tengerpartja nem a leginkább képeslapra illő, az itteni homok nem az igazi, így a tenger se igazán tiszta, érdemes inkább a közeli Railey beach-re áthajózni ott fehér homok és kristálytiszta víz vár rád! Itt is a “hivatalos” céggel érdemes menni, 200 bath-ért oda vissza jegyet lehet venni, a hiénáknál meg 150-től kezdődik egy út… 9-től 6-ig járnak a hajók, ami egy strandolásra bőven elég, nekem kettőre is… Railey beachen megszállni szerintem nem érdemes, mert egyrészt nagyon kicsi és hamar unalmassá válik, másrészt kétszer annyiba kerül a szállás. Egy rakás cég szervez 1 napos hajós programokat a közeli szigetekre, ha van rá 1000 baht-od, nem rossz program, általában 4 sziget, snokelling, ebéd van a programban. A Maya öblöt nem javaslom, persze, ott forgatták a Part-ot, de egyrészt Leo már nincs ott, másrészt akkora tömeg van, hogy teljesen élvezhetetlen. Inkább menj el valami eldugottabb helyre, az is lesz olyan gyönyörű és még élvezni is fogod!

img_1020

Longtail boattal megyünk a strandra

img_1023

Railey beach

img_1025

A parton sorban állnak a büféhajók

img_1027

Itt csodás a víz

img_1048

Naplemente Ao Nangról nézve

Ao Nangból Penangba (George Town) mentünk, az utazáshoz pedig kényelmes megoldást választottunk, befizettünk egy irodánál fejenként 900 baht-ot (kb. 7500 ft 2017-ben), ami soknak tűnik elsőre, de végeredményben 500km utazásért amiben egy határátlépés is benne van, talán nem vészes. Biztosan van olcsóbb módja is George Town-ba jutni, de mivel Miro csak két hetet töltött itt, fontosabb volt, hogy minél gyorsabban, egyszerűbben jussunk oda. A repülővel itt nem jártunk volna jól, mert egyrészt még drágább, másrészt Kuala Lumpur-i átszállással lett volna, ami finoman szólva se ésszerű.

img_1060

Jobban bírtuk a minivan-eket, mint számítottunk rá…

img_1061

George Town egy szigeten van, amit két híd köt össze a szárazfölddel

img_1065

A régi kikötő

Azt hiszem ez volt az utazásunk csúcspontja! Egyrészt másfél havi ittartózkodással a hátam mögött most már bátran kijelentem, Malajzia sokkal jobb hely, mint Thaiföld, ráadásul mindez George Town-ra hatványozottan igaz. A város legjobb “kocsmáját” is megtaláltuk este, ami valójában egy bolt, egy rakás kinyitható asztallal, székkel felszerelkezve. A sör féláron van a többi bolthoz képest, így estére ide verődik össze mindenki, legyen akár eső, akár holdsütés. Miroval leültünk délután és pár óra leforgása alatt megismerkedtünk egy belga nővel aki amúgy 12 éve Indonéziában él, csak most üzleti úton volt ott, 2 fiatal helyi programozóval, illetve 2 idősebb helyi arccal, akik mindent tudnak a környékről. Mindezt csak úgy a semmiből. Persze napközben is aktívak voltunk, a város telis teli van street artokkal, érdemes hát itt is eltölteni néhány napot, de 2-3-nál több itt se kell, szerintem.

img_1071

no comment

img_1080

A híres-neves kocsma-bolt

aztán ránk szakadt az ég...

aztán ránk szakadt az ég…

...de megoldottuk! :)

…de megoldottuk! 🙂

Az utunk a végéhez közeledett, Kuala Lumpurba busszal mentünk tovább, a legkényelmesebbel, amiben valaha ültem, konkrétan fotelekben ültünk. 2×2 sor ülés helyett itt csak 1×2 meg 1×1 ülés van, menő! Nagyjából 4 óra az út, bár itt megint nem értettem, hogy élhet meg ennyi busztársaság úgy, hogy mondjuk 5-6 busz indult egyszerre, és mindegyiken csak néhány ember ült. A miénken összesen 5-en voltunk…

img_1087

Fotelbusz

KL-be már szinte otthonosan mozogtam, egyrészt a város nem nagy, másrészt már jártam ott, a kínai negyed ott is kihagyhatatlan. A Petronas tornyokat szerintem este, sötétben érdemes megnézni, akkor a leglátványosabb főleg a park felőli oldalról, a skybridge-re viszont szerintem nem éri meg felmenni, sokkal inkább a KL (vagy Menara) towerre érdemes rászánni a pénzt, (a Petronas toronyba 85RM (5500 ft)  a KL towerbe 105RM (6900 ft), onnan teljes 360 fokos panoráma nyílik a városra, ráadásul este 9-ig nyitva van, aki szeretné, naplementéhez is igazíthatja a felmenetelt. Van még a városban jónéhány múzeum, mi a Kuala Lumpur City Gallerybe mentünk be, 5RM a belépő és levásárolható a büfében, ajándékboltban! A város történetét mutatja be, illetve egy óriási város-makett is van ott, megéri ide benézni!

img_1096

Kuala Lumpur a legzöldebb város amiben valaha jártam!

img_1112

Óriási KL makett

img_1107

A helyi nevezetes madárpark is érdekes lehet, de oda majd csak ezután megyek, idővel arról is beszámolok, meg még sok minden másról, hiszen az elkövetkezendő hónapot még itt töltöm, holnap érkezik a barátnőm és általa majd egy újabb nézőpontból tesztelem Thailföldet és Malajziát.

Most viszont Miro-nak szeretném megköszönni ezt a két hetet, nélküle biztos nem ettem volna ennyi féle kitudja micsodát, és biztosan nem lett volna felejthetetlen ez a túra! Köszönöm barátom!

img_1116

U.I.: Ha a kajakóstolós videóinkra is kíváncsi vagy, a facebook oldalamon a videók között megtalálod 😉

 

Reklámok

Khao Sok és a vizi lét

Khao Sok nemzeti park

Khao Sok nemzeti park

Thaiföldön belekóstoltunk egy kis vizi létbe is, a Khao Sok nemzeti parkban úszó házakban aludtunk, melyeket csak vizi úton lehet megközelíteni. Rég voltam már ilyen közegben, ahol szinte semmi gépzaj sincs, igaz, némileg rontotta az összhatást, az este hatkor bekapcsolt agregátor… Ettől függetlenül, el tudnék képzelni ott néhány napot (többet azért nem!), igaz, maga a szállás annyiba kerül mint egy “valódi” hotelszoba, pedig itt csak 2 szivacs van a földön, amin aludni lehet. Igaz, az elképesztően kényelmes volt! És bocs, én marha a szobáról nem készítettem képet, de a házakról azért igen!

vizielet-9

Úszó házak a felduzzasztott tavon

A Nemzeti Parkot 1980-ban alapították, de csak 1982-re duzzasztották fel a Pasaeng folyót, létrehozva a Cheow Larn tavat. Az itt található őserdő nagyjából 160 milliós éves múltra tekint vissza, igazán örömteli, hogy valóban próbálják megóvni! Persze 100%-ig nem lehet, kissé nehézkes volna evezős csónakokkal közlekedni a 165 km2-es területen. Az itteni motorcsónakok megragadták a figyelmemet, igazán érdekes, ahogy a kiszuperált autómotorokat reinkarnálják!

vizielet-8

Egy kiszuperált Toyota motor

vizielet-3

Legközelebb megkérdezem, szoktak-e versenyezni is?

Romantikus, idilli környezet ez itt, de egyáltalán nem álom életcél. Az itt dolgozók többnyire családjuktól elszakítva tengetik a napjaikat, nagyjából 3-4 havonta jutnak haza. Thaiföldön egyébként is leginkább az a jellemző, hogy az emberek hetente 7 napon dolgoznak. Mivel jelenleg csak turista övezetekben mozgolódom, ez természetesen elsősorban azokra igaz, akik ebben az iparágban dolgoznak, ők viszont nincsenek kevesen, elképesztő mennyiségű nyaraló és utazó van Thaiföldön. vizielet-10

Tik volt a helyi vezetőnk, vicces volt, ahogy a tavon egyfolytában a telefonját babrálta, hogy néhol elkapjon egy-egy térerő darabkát… A házaknál egyáltalán nincs vétel, nem elég, hogy a család a városban él, még nagyon kommunikálni sem tudnak…vizielet-11

Ennek a fickónak (itt felül) elképesztően hosszú körmei voltak, rikítózöldre festve! Nem mertem lefotózni, nehogy belém vájja őket, vagy bepróbálkozzon…vizielet-6

Az öreg (fent) igazi karakter. Már ránézésre is. Amúgy igazi csendes “gyilkos”, nem is emlékszem, hogy láttam-e beszélni, de amikor hülyéskedésről volt szó, Ő azonnal benne volt. Imádtam is, mikor a 35 fokban egy óvatlan pillanatban háton locsolt a 15 fokos(nak tűnő) patakvízzel…

vizielet-7“Hazafelé” tartunk a dzsungeltúránról

Igyekszem hamarosan további tapasztalatokról beszámolni, remélem nem ítélkezem túl sokat, és igyekszem nem is felületes lenni! Ha netán van valami ami pedig specifikusan érdekel titeket, nyugodtan írjatok, lesz időm felfedezni mindent!

 

Thaipusam fesztivál

FIGYELEM! Lentebb a nyugalmad megzavarását okozó képek lesznek, kérlek, csak akkor görgess lejjebb, ha felkészültél lelkileg!

Úgy alakult, hogy épp Kuala Lumpurban voltam, ráadásul épp két csoport között (kvázi szabin), és épp erre az időszakra esett a Thaipusam fesztivál, az itteni hinduk legnagyobb ünnepe. Bár elég nehezen viselem a tömeget, úgy gondoltam, kihagyhatatlan lehetőség, így fogtam a kis kamerámat, és igyekeztem megörökíteni minden fontosabb momentumot!thaipusam-10

Ez az ünnep tulajdonképpen egy zarándoklat a hinduk számára, melyet egy 48 napos böjt előz meg, ekkor csak zöldséget, gyümölcsöt, illetve tejet és vizet fogyasztanak, valamit tartózkodnak a testi örömöktől is! Maga a zarándoklat hossza mindenkinek a saját elvetemültségétől függ, a legtöbben a 4km-es végső etapot teljesítik, de rengetegen gyalogolnak Kuala Lumpurból is (kb. 15km), sőt van aki ennél messzebbről vág neki az útnak! Mezítláb, áldozatukkal a fejükön, mely a leggyakrabban tej, ezt viszik a célig, ez a Batu Barlangban lévő templom.

klthaipusam

Óriási mázlim volt, épp a hotelbe tartottam, mikor belefutottam a fesztivál kezdetébe!

A fenti fotót még Kuala Lumpurban lőttem, két nappal a fesztivál előtt, akkor indultak onnan a népek, gyalog! Én azonban a kényelmes utat választottam, vonattal utaztam ki a Batu barlanghoz. Helyiektől kaptam azért tippeket, így megérkezés után a Batu folyóhoz siettem, ott kezdték ugyanis a szertartásukat!

thaipusam-3

Az elmondások alapján azt hittem, majd a folyóban fürdenek, de egész kultúrált zuhanyzó volt felállítva… Mondjuk annyira zárt amennyire látjátok, de itt nem is a szappannal, meztelenül fürdés a lényeg!

thaipusam-1

Erről gondolom, hogy valamiféle áldás lehet…

thaipusam-2

Ő már totálisan transzban volt, egy idő után annyira, hogy adniuk kellett neki valamit, hogy egy kicsit visszazökkenjen… Valami fehér por volt, lehet hogy cukor, vagy kokain, a vegyjelét nem láttam… (és bocs a komolytalankodásért, ez kihagyhatatlan volt)

Ezt a helyet egyébként leginkább úgy tudnám leírni, mint egy versenypályán a depo. Körbe sátrak vannak és a csapatok ott készülnek elő a “futamra”. Először is megfürdenek, ezzel szó szerint és átvitt értelemben is megtisztítják magukat. Ezután kezdődnek különféle rituálék, hajat vágnak, beöltöznek, a papok megáldják őket, és a vérmesebbek testébe különböző kampókat és piercingeket aggatnak, illetve itt veszik magukra a kavadi-kat, azok ilyen óráiási feldíszített szerkezetek, amiket felcipelnek egészen a barlangba, melyet 272 lépcsőn lehet elérni. Jónéhány közülük (mint a fenti úriember is) transzba esik, és félig önkívületben teszi meg az utat.

thaipusam-4

A zenészek rettentően monoton “zenét” játszanak, mely segít, hogy transzba essenek

Ahogy korábban említettem, csapatokban “dolgoznak”, mindegyikben van egy, aki cipeli ezt az óriási monstrumot, előtte megy a zenekar, akik szinte megállás nélkül játszanak, illetve hátul mennek még a segítők, akik alkalmanként felfrissítik a hősüket, vagy hordárukat, vagy nem tudom minek nevezzem. Egyiküknél van egy kisszék is, az ember ugyanis időközönként megáll, ilyenkor leül pihenni. Alkalmanként a fáradság miatt, alkalmanként pedig az óriási dugó miatt nem tudnak tovább menni.

thaipusam-5

Transz…

thaipusam-6

Ő se hiszem, hogy minden egyes pillanatra emlékszik…

thaipusam-7

Csengettyűk a vállban?

thaipusam-8

Ez a lécső aljánál lévő tömegben készült, gondolom már koncentrált a lécsőkre

 

thaipusam-9

Más forrásokból pedig értesültem, hogy ezek az “elvetemült” emberek, a civil életben simán doktorok, ügyvédek, üzletemberek…

thaipusam-11

Lehet, hogy holnap már épp plasztikai sebészként fog dolgozni…

A lépcső leginkább az előtte összetorlódó tömeg miatt kihívás, persze, azért el tudom képzelni, hogy azzal a nagy szerkezettel a vállamon, máshogy fogalmaznék… Mindenesetre itt már szerintem mindenki érzi, hogy közel a vége! Ők itt lentebb már felértek, de gondolom megvárják a lemaradt barátokat, családtagokat.

thaipusam-12

Nem tűntek épp frissnek ők sem…

thaipusam-14

…és ők sem.

thaipusam-15

Láthatjátok, hogy még azok, akik “csak” tejet hoztak a fejükön is egészen elcsigázottak, nemhogy a fenti úriember, aki a segítői nékül nem jutott volna fel.

thaipusam-13

A fenti fotón, jobb oldalt láthattok egy templomot, ide jön mindenki aki az ezüstedényben a fején tejet hozott. A kép jobb alsó csücskében talán látszik is (azért így fogalmazok, mért én tudom, tehát nekem látszik, de lehet, hogy nektek nem, akkor bocs), amint átadják a papoknak az edényeket, akik beöntik valahova (azt nem derítettem ki, egész pontosan hova). A bal oldali részen a tömegben papok jönnek mennek és távolítják el a kampókat, piercingeket, és mindent amit magukba aplikáltak ezek a vallásuk iránt rendkívüli módon elhivatott emberek.

thaipusam-16

Ami nagyon érdekes, hogy egy csepp vért sem láttam sehol! Még akkor sem, mikor eltávolították a kampókat!

A zarándoklatot egyébként óriási fesztiválhangulat övezi, helyenként már-már búcsú hangulata van, de számomra is inkább volt zarándoklat végighömpölyögni a tömeggel a végső 4 kilométeres szakaszon.

thaipusam-17

Kérsz egy kanállal?

Végül pedig elnézést kérek az esetleges pontatlanságokért, nem vagyok vallás szakértő, csak egy műkedvelő, és szerettem volna néhány érdekes információval szolgálni, de alapvetően az élményeimről akartam beszámolni, leginkább fotók által. A fesztivál egyébiránt nagyon magával ragadó, legalábbis azok számára, akik nyitottak az ilyesmire, mert azért vannak olyan dolgok is, ami néhányakat bizonyára elborzasztana. Azt se mondhatom, hogy kedvet kaptam, hogy felvegyem a hindu vallást, de rettentően tisztelem ezeket az embereket, hogy a mai modern, materiális világban ennyire ragaszkodnak az ősi szellemvilághoz. Összességében pedig nagyon hálás vagyok, hogy az élet úgy hozta, részt vehettem ezen az őrült fesztiválon!

Szívesen veszem, ha nálam nagyobb hindu szakértők kijavítják a tévedéseimet, netán egy-két plusz információt hozzákommentelnek a bejegyzéshez! Köszönöm!

 

Dél-Kelet Ázsia – Első benyomások

bangkok-4

Khaosan Road, Bangkok

Nem először fordul elő, hogy az élet átírja a terveimet, ahogy az előző posztban írtam, Dél-Kelet Ázsiába érkezésem után 3 nappal megadta magát a laptopom kijelzője, így sajnos nem tudtam menet közben beszámolni minden érdekességről, apró marhaságról. Mostanra sikerült valamelyest orvosolnom a problémát, így ahol lesz hdmi csatlakozóval ellátott televízió, tudok beszámolókat írni, fotókat szerkesztgetni.

khao-sok

Khao Sok Nemzeti Park, Thaiföld

Szóval, ezen bejegyzés idején már majd’ 3 hete itt vagyok, megcsináltunk egy Thaiföldi túrát, jelenleg pedig lassan közeledik a Malajziai vége. Az első benyomásaim már leüllepedtek, igaz, nem sokat változtak, mióta szöget ütöttek az elmémbe. A kúltursokk – bármennyire is számítottam rá – elkerült, hallottam már annyi sztorit és láttam már annyi útifilmet, hogy könnyedén alkalmazkodtam a környezethez, nem csak csak az időeltolódáshoz.

kinaitemplom-1

Thaiföldön a Buddhizmus a legelterjedtebb vallás

Az eddig látottak alapján, azt a frázist kreáltam, hogy itt nincs olyan munka, hogy karbantartó. Az említett két országban megtalálható minden, ami európában, de még a legmodernebb épületeken is azt látom, meg sem próbálják az állapotukat megőrízni. Még a 4 csillagos szállodákban is láttam olyat, hogy lábnyom volt a falon, vagy épp a félig leszakadt karnis tette játékosabbá a szoba képét. Abban is biztos vagyok, hogy minden HACCP ellenőr kétszer jön erre a vidékre. Először, és utoljára. Rögtön megjegyezném azonban, hogy eddig még egyszer sem kellett gyöngyöző homlokkal, rémülettel az arcomon wc után nézni, pedig igyekszem megkóstolni mindent. Felsorolásba nem mennék bele, mert kevesebb dologról tudom, hogy mi volt, mint amiről nem. Olyat még nem választottam egyszer se, amit ne tudtam volna megenni!

kualapetronas-1

Sky bar a Petronas tornyok szomszédságában, Kuala Lumpur, Malajzia

Az egyetlen meglepetés ami eddig ért, a különbség Thaiföld és Malajzia között! Elkövetkezendő posztjaimban majd részletezem jobban, de egyelőre az első benyomásnál tartunk. Thaiföldet hívják a mosolyok országának is, ami eddigi tapasztalataim szerint akkor igaz, ha fennáll a lehetősége, hogy a végén pénzmozgás zárja a diskurzust. Az óriási népesség és szegénység, valamint a rengeteg túrista kapcsolata idáig alacsonyodott, etéren csalódtam. Malajziában ennek szöges ellentétét tapasztaltam, még a buszon mellettem ülővel is úgy elegyedtünk szóba, mintha minden reggel ugyanazzal a járattal járnánk munkába.

tanahrata-1

Cameron felföld, Malajzia

Csodás tájakban, egzotikus vidékekben, különleges ételekben mindkét ország gazdag, az elkövetkezdendő hetekben pedig igyekszem továbbra se visszafogni kíváncsiságomat, és további érdekességeket, összehasonlításokat, kutatásokat folytatni, hogy minél realisztikusabb képet mutassak nektek a világ ezen szegletéről!

teaarato-1

Életkép a Cameron felföld teaültetvényeiről, Malajzia

 

NAGY UTAZÁS

A karácsonyi időszak egészen hasonlított arra, amire vágytam évek óta, szeretetben telt, nem dolgoztam, az időmet a szerelmemmel, a családommal és a barátaimmal tölthettem. Még sok ilyet! 🙂

Ebből kifolyólag nem is nagyon volt miről írni, azóta viszont tovább lendült az idő kereke, egy újabb álmom valósul meg, két és fél hónapig fogok Dél-Kelet Ázsiában utazgatni, egészen pontosan Thaiföldet és Malajziát látogatom meg, a többi meg majd alakul. Egy hónap meló, aztán másfél hónap szabadság, ekkor fog Johanna is csatlakozni hozzám! (Meg mint azóta kiderült, Miro barátom is!) Ennek köszönhetően a blog egy kicsit utazós bloggá fog vedleni erre az időszakra, igyekezni fogok minél sűrűbben írni az ottani tapasztalataimról, illetve próbálok majd természetesen videókat is csinálni, amiket majd a facebook oldalamon láthattok, aztán ha visszatértem, terveim szerint egy viszonylag komolyabb filmes beszámolót is összevágok majd, de erről úgyis tudni fogtok! 🙂

A múlt év óriási lépés volt számomra, nagyjából célba értem, egész évben nem volt más dolgom, mint utazni (túrákat vezetni) és filmezni. Elképesztően izgalmas, eseménydús és király év volt, s már most látom, hogy az idei még olyanabb lesz! Igaz, még el se kezdődött, már hulla fáradt vagyok, reggeltől estig készültünk az útra, közben igyekeztem mindent úgy otthagyni, hogy ne káoszba kelljen hazamenni, mindemellett pedig filmeket is vagdostam folyamatosan! Jut eszembe, ha van kedvetek, kövessetek a youtube-on is, mostanában viszonylag gyakran tudtunk újabb anyagokat feltölteni, illetve reményeim szerint most még minőségibb filmeket fogunk készíteni!

Ezt a posztot még otthon kezdtem el, gondoltam majd az első napokban befejezem és posztolom, hát mindjárt a 3. napom behalt a laptopom kijelzője, mostanra sikerült áthidalni a problémát (egy hdmi kábellel és egy hdmi bemenettel rendelkező tv-vel a jelenlegi hotelünkben…) Mondhatnám, hogy visszanyalt a fagyi, hisz ilyen esetekben másoknak mindig azt mondogatom, ahh, ugyan, az csak pénz (mmint a tönkrement laptop), de bevallom, ez most engem is érzékenyen érintett. 2-3 nap után aztán sikerült túltennem magam a dolgon, és mint látjátok, végül a megoldást is megtaláltam, ezzel bizonyítva, hogy tényleg kár időt pazarolni a kesergésre. A megoldás mindig ott van a közelünkben, csak észre kell venni. Nem tudom az elkövetkezendő hetekben mikor, és mennyit leszek olyan helyen, ahol lesz lapostv, de igyekszem minél gyakrabban beszámolni az itteni kalandozásainkról!

AKTUÁLIS POZITÍV ENERGIÁK

Van valami, amit talán egy bejegyzést leszámítva sose említettem, a magánéletemet. Most azért teszem, mert igyekszem a lehetőségekhez mérten, konkrét példákkal is alátámaszani, azok a mechanizmusok, melyek szerint igazgatom az életem, valóban működnek. Szent meggyőződésem, a vonzás törvénye a ludas abban, hogy megismertem Johannát, pontosabban Dzsoanát, ugyanis nem hazánk szülötte, Madeiráig kellett mennem, hogy találkozzunk, “félúton”, hisz ő venezuelai!

Gyakran elalvás előtt, elképzeltem, milyen is lenne az ideális pár számomra, fantáziáltam a közös jövőről, utazásról, filmezésről, álmodoztam valakiről, akivel akkor is tudunk nevetni, amikor semmi sem indololja… Végül a tavaszi madeirai utamon találkoztunk, a napokban pedig azt vettem észre, azt az életet kezdtük élni, amiről annyit álmodoztam! Köszönöm neked vonzás törvénye!

Én vágom a videónkat, Ő pedig épp feliratot készít hozzá! ❤️

Én vágom a videónkat, Ő pedig épp feliratot készít hozzá! ❤️

 

Egy másik kiváló példája ennek a vonzásnak, hogy nemrégiben, a 4. Járatlan Utakon Fesztiválon előadóként vettem részt, mindjárt két témában is oszthattam az észt! Amikor az elsőn voltam, elhatároztam, hogy egyszer én is fogok előadni, s lám, ez a vágyam is teljesült, ezt is “csak” akarni kellett, s persze, valamennyit tenni is érte… 🙂 Mindennek tetejébe, az egyik előadás olyannyira jól sikerült, hogy felkértek, tartsam meg máshol is! Az előadás keretein belül összefoglaltam az elmúlt három és fél év tapasztalatait, szummázva mindazt, amit itt is leírtam, s úgy tűnik, élőben is sikerült inspirálnom a közönségem! Nagyon örülök, hogy vissza is tudok adni abból a sok pozitív energiából, amit nap mint nap gyűjtögetek! 🙂

img_9451

A 4. Járatlan Utakon Fesztiválon

 

Azt már csak halkan merem megjegyezni, januárban két és fél hónapra Dél-Kelet Ázsiába megyek, ez a vágyam is beteljesül, rögvest újakat kell kitalálnunk, hisz lassan végére érek annak a listának, amit három és fél évvel ezelőtt megálmodtam magamnak. Remélem a jövőben is velem tartotok, én továbbra is követem az álmaimat és bebizonyítom, bármit el lehet érni, amit csak kitűztök magatoknak!

Ezt a videót pedig már Johannával készítettük, remélem Ti is megkedvelitek a kisasszonyt! 😉

 

LEGYÉL SIKERES (5. rész – A többi rajtad múlik)

Azért kezdtem ezt a blogot annak idején, mert sok könyvet olvastam arról, hogyan lehet valaki sikeres, de túlságosan személytelennek találtam ezeket a műveket. Életrajzi irományokat is fogyasztottam, de azokban meg elég hasznos tanács nem volt, egy élet felépítéséhez. E kettőt próbáltam ötvözni, hogy kellően személyes legyen, és egyúttal tippeket is adjon, ha valaki hasonló cipőben jár. Nos, úgy tűnik, a szakmai céljaim elérésével jól haladok (3-ból 2 pipa), és arra is utalnak jelek, hogy sokak számára tényleg hasznosnak bizonyultak az írásaim, ezen vágyam is megvalósulni látszik. Mindezeken felbuzdulva, s azért, mert egyre több az új olvasóm, gondoltam összefoglalom az eddig tapasztaltakat, reményeim szerint sikerül segítséget nyújtanom ahhoz, hogy Te is olyan sikeres lehess, amilyennek én érzem magam.

Ez a kulcsmomentum. Hogy Te sikeresnek érezd magad! Sosem szabad elfelejtened, ez rólad szól. Nem a szüleid be nem teljesített vágyáiról, vagy a szomszéd véleményéről, csakis Rólad! 

Én két éven át főállás mellett, munka után hazaérve dolgoztam a saját álmaimon. A napi 8 órás műszak után még 4-6 órán át szüttyögtem, hogy közelebb kerüljek a céljaimhoz! A kollégáim azt hitték, hogy csak a levegőbe beszélek, mikor azokról meséltem… Aztán mikor végül felmondtam, meglepődtek, nem kicsit, hiszen csak azt hallották mindig, ahogy álmodozom, azt nem látták, hogy teszek is érte. Ők azóta is ott dolgoznak (pedig a legtöbben nem akarnak), én meg megvalósítottam a vágyaimat, fél év alatt több mint három hónapot voltam úton, emelett csináltam egy csomó filmet is. Én erre vágytam. Ezen az úton haladok, egyre messzebb. Ez az én utam.

Neked is van egy sajátod, amire rá fogsz találni! Amint az első lépéseket megteszed, az életed elkezd majd megváltozni. Olyan segítségeket fogsz kapni, melyekről azt hiszed óriási, öledbe hullott szerencse-morzsák. Nos, később rájössz majd, mindennek köze sincs a szerencséhez. Az életben rengeteg lehetőség van, amelyek csak arra várnak, hogy élj velük. Minél többet próbálkozol, annál több fogja felfedni magát, s még az is jó lesz valamire, ha pofára esel. Hisz miután felkeltél, már egy más nézőpontból látod majd ugyanazt a szituációt, és újabb lehetőségeket fogsz észre venni!

Összefoglalva tehát mindazt, amiről ebben a kis sorozatban írtam, a következőket kell tenned. Lépj a saját utadra (találd meg önmagad), gondold át, hova is vezet (cél, terv), kezdj el ezen az úton menni (kemény munka), és meg fogod látni, minden, csak rajtad múlik!

 

LEGYÉL SIKERES (4. rész – Kemény munka)

A kemény munka mindig meghozza gyümölcsét!

Jó nagy közhely, tudom, de legalább igaz. Lassan a kezedet is elengedem, ebben már túl sokat segíteni nem tudok, dolgoznod már neked kell… Mindenkinek más a vágya, más az útja, ezért igazán jó tanácsot adni nem tudok, csak ezeket:

Bármibe fogsz, akármihez kezdesz, csináld szenvedéllyel! Mindent bele kell adnod. Úgy kell küzdened érte, mint ha az életed múlna rajta! Várjunk csak… Az életed múlik rajta! Mehetsz be a gyárba minden nap, vagy az irodába, nem számít… Ha ezt olvasod, nem azt akarod, ez biztos!

Azt javaslom a következőképp fogj neki:

Először is, kutatás! Ma már mindennek utána lehet járni a neten, de a jó öreg könyvtár is hű társad lehet, valamint fórumok, előadások, workshopok is a segítségedre lehetnek, függően attól, mivel szeretnél foglalkozni! Nézd meg mit (és hogyan) csinál a konkurencia! Ezeken felül pedig, szerintem, nagyon fontos még, hogy keress olyan embereket, akik ugyanazzal, vagy hasonló dologgal foglalkoznak! Ha ilyen emberek vesznek körül, azonnal rengeteg segítség, ötlet, lehetőség és inspiráció is lesz körülötted!

Másodszor pedig önkénteskedés… Vagyis inkább ingyen munka! Remélem nem gondoltad, hogy kitalálod mit csinálnál, összedobsz egy király weboldalt és özönleni fognak a megrendelések… Szerintem a legjobb kezdet, a szolgáltatásodat, termékedet ingyen adod olyan területen, ahova szeretnél betörni (esetleg gyakornokoskodsz valaki mellett). Ennél konkrétabban nem tudom megfogalmazni, hisz nem tudom mivel szeretnél foglalkozni. Jómagam csináltam ingyen filmet egy raftingos cégnek, egy mountainbike versenyről, meg a highline-ozó haverjaimról. Az első Barakás megrendelésemhez ez utóbbi film volt a referenica.

Mire eljutsz odáig, hogy jönnek a megrendelések, már annyira bele leszel merülve az új életedbe, hogy eszedbe se fog jutni, hogy feladd, vagy, hogy ne sikerülne végigvinni a terveidet! Ha eljutottál idáig, kérlek írj nekem, nagyon örülnék neki!

Az elmúlt három évben volt szerencsém számos olyan emberrel megismerkedni, akik hasonló mederbe terelték az életüket, persze, mindenki a maga módján. Közülük, egyetlen egy sem kellett, hogy visszamenjek a taposómalomba, amivel addig foglalkozott. Mindannyian sikeresek lettek az új életükben! Neked is sikerülni fog!

Nekem néha így kemény...

Nekem néha így kemény…

 

 

LEGYÉL SIKERES (3. rész – Cél, terv)

Véleményem szerint a nehezén már túl vagy! Most jön az élvezetes rész! Mondom élvezetes, nem könnyű! Sőt, alkalmanként nehéz, máskor meg qrva nehéz! Viszont, annál édesebb lesz a gyümölcs!

Mindezek előtt azonban, most hogy már tudod mit tudsz úgy csinálni, hogy élvezd (majdnem) minden percét, meg kell határoznod az irányt! Ez szintén nagyon fontos, hisz irány nélkül csak össze-vissza fogsz bolyongani, és nem jutsz el sehová. Te viszont el akarsz valahová, mégpedig oda, ahol a sikeres és boldog életed már elkezdett csírázni! Az odajutáshoz pedig, az eszköz már a kezedben van, mégpedig a szenvedélyed, most egy cél fog kelleni, ahová el is juttat!

Végy hát egy fehér lapot! Kezdj új lappal, új életet!

A feladat, hogy alulra írd a lapra, hol tartasz most! Nincs semmi kritérium, ne felejtsd, ezt magadnak, s magadért csinálod, azt írd oda, ami neked a jelenlegi helyzetedet jelenti. A lap tetejére írd fel, hová szeretnél eljutni, az a célod. Jelen helyzetben mi tenne a legboldogabbá? Ha a Natgeo újságírója lennél? Vagy játéktesztelő a Blizzardnál? Esetleg iparmágnás? Kezdd elhinni, hogy bárki lehetsz! Álmodj nagyot! És ne foglalkozz senki véleményével! Csakis a magadéval! Megvagy? Szuper! Akkor most gondolkodj el azon, hogy tudnál eljutni a lap aljáról a tetejére! Először nagy vonalakban, írj fel pár kulcsmomentumot, melyek kellenek ahhoz, hogy elérd az álmod! Ezután, a jelen helyzeted, és az első kulcsmomentum közötti lépcsőfokokat gondold végig, hogy tudnál oda feljutni? Ez is megvan? Nagyon örülök! Az első lépést megtetted az utadon! Most pedig tedd meg a következőt, és kezdj dolgozni az első lépcsőfokon! Azzal pedig sose foglalkozz, ha nem látsz minden lépést előre, egyetlen egyet kell, a következőt! Míg azt megteszed, körvonalazódik majd a következő!

Előre szólok, az eleje nehéz lesz! Nehéz, mert eleinte kutatni fogsz, informálódni, lehetőségeket keresni, ezeken dolgozni, és idő kell, míg ezek eredménye is megmutatkozik! Ennek ellenére se add fel, légy türelmes és kitartó, az eredmény nem marad el, jön majd! Aztán még egy és még egy újabb, aztán egyre sűrűbben, és onnantól már nem lesz kérdés, elkap a gépszíj és átlendülsz a kétségeken és félelmeken, s már csak az újabb és újabb feladatokra fogsz koncentrálni!

Jó szórakozást hozzá! 😉

Az egyik célom teljesítve: utazó extrém filmes lettem!

Az egyik célom teljesítve: utazó extrém filmes lettem!

LEGYÉL SIKERES (2. rész – Találd meg önmagad)

Azt gondolom, ez a legnehezebb rész, de biztos vagyok benne, hogy a legfontosabb. Nekem nem volt rövidke folyamat, de természetesen ismerek olyat is, aki már 16 évesen tudta, mi az Ő útja. Ő már elért a ranglétra tetejére, és most új kihívások felé kacsingat, én meg most kezdtem csak felfelé mászni azon a létrán, amire az én nevem van felfestve. Szó se róla, bizonyos dolgokban jutottam már magasabbra, mint ahol most vagyok, de egyiket sem csináltam úgy, mint a filmezést. Ez nekem szenvedély, imádok forgatni, kitalálni mit honnan vegyek fel, milyen beállításokkal, aztán zenét keresni, megvágni a filmet, satöbbi. Ahogy az előző bejegyzésben is írtam… Alig várod a meló végét, vagy nem bírod abbahagyni…? Na, hát rám elég gyarkan kell szólni, hogy hagyjam már abba…

Számomra ez a kulcs. Hogy szívesen csináljam. Szó se róla, egy átlag munkában is érhetünk el kisebb-nagyobb sikereket, csak számomra nagyon nem mindegy, szívből teszek-e érte nap, mint nap, vagy muszájból… Na ezért fontos a szenvedély! Meg azért, mert nagyon gyorsan fejlődni fogsz benne, s bár szükséged lesz kitartásra is, de csak azért, hogy átlendítsen a hullámvölgyeken, nem azért, hogy túléld a munkanapot.

De miről is beszélek pontosan?

Nehéz jól megfogalmazni, de talán a szó ami a leginkább kifejezi a: hobbi. De legalábbis valami olyan dolog, amit imádattal csinálsz akkor is, ha nem fizetnek érte… Sőt, lehet (biztos), hogy még Te fizetsz érte, hogy csinálhasd… Ami közben elkap a flow élmény, belemerülsz, megszűnik minden körülötted, és úgy repülnek az órák, mintha valaki lopná… Amire egész héten vársz, hogy végre hétvége legyen, és azzal foglalkozhass. Na, abban a dologban Te nagyon, nagyon jó lehetsz, ha szánsz rá időt.

Lehet, hogy most azt gondolod marhaságot beszélek, hiszen neked olyan “nyakatekert” hobbid van! Akkor olvasd csak el ezt a blogbejegyzést és gondold át újra…

Ha ezen a “kifogáson” is túllendültél, és tudod mi a szenvedélyed, haladjunk tovább.

Én itt jöttem rá, mi a szenvedélyem!

Én itt jöttem rá, mi a szenvedélyem!