Csak akkor vagy igazi utazó…

CSAK AKKOR VAGY IGAZI UTAZÓ, HA EZ A 15 DOLOG MÁR MIND MEGVOLT

Ezzel a címmel jött szembe egy cikk, tökmindegy hol, csak megakadt rajta a szemem. Azért is vicces, mert néhány hónapja épp erről beszélgettünk egy blogger ismerősömmel (@hobbimazutazas), hogy aki igazi utazó, az biztos nem fog olyat mondani, hogy akkor vagy utazó, ha… Az utazás egyik legfontosabb tapasztalata éppen az, hogy ahányan vagyunk, annyifélék, nincs olyan, hogy

-akkor vagy utazó, ha…

-akkor vagy jó fotós, ha…

-akkor vagy kreatív, ha…

Mindenki máshogy az, és ami a legfontosabb, mindenkinek azzal kellene foglalkozni, ami neki jó, és nem folyton másokhoz hasonlítani magunkat… DE! Nem fogok elemzésekbe, filozofálásba bonyolódni, ez a cikk csak ahhoz adott jó mankót, hogy mutassak nektek néhány sztorit az elmúlt néhány évem utazásaiból! Szóval lássuk, mik lennének a kritériumok:

Az igazi utazó…

…utazott már éjszakai busszal, vonattal vagy repülővel

Ez elég könnyű, idén éppen utaztam éjszakai vonattal Bangkokból Surat Thani-ba, egy gif-et pedig arról mutatok, milyen éjszakai buszok (is) vannak Malajziában. Ezzel Kuala Lumpurból jutottunk el a Cameron felföldre. Az indulásnál nem értettük, miért veszik el mindenkitől a kaját, de mikor leültünk a helyünkre, láttuk, hogy minden helyen van hányós zacsi is… Ez már gyanús volt, de elérve a hegyeket, minden értelmet nyert… a mellettünk ülő srác elég hamar kidobta a taccsot, én meg azt se tudtam, hova koncentráljak, nehogy megkívánjam én is…

…sétált már át országhatáron

hát, ez is történt már meg, de annyira nem volt “romi”, hogy lefotózzam, a Maláj-Thai határon leszállítottak minket a buszról, és úgy kellett átsétálni… Ráadásul addigra már várnunk kellett két órát, mert a határ éjjel zárva van… Vicces volt (utólag), a söfőrünk nem beszélt angolul, úgyhogy leginkább kézzel-lábbal tudta csak elmagyarázni, hogy mit is kéne tenni, mi pedig csak reméltük, hogy a határ túloldalán ismét találkozunk majd a busszal, amin az összes cuccunk is van… Találkoztunk!

…utazott már egyedül

na, ez mondjuk lehet, hogy csak fél pont, kifejezetten egyedül nem utaztam, de az útjaim (túravezetés) között egyedül töltöttem heteket Bangkokban és Kuala Lumpurban. Egyedül mentem a Thaipusam fesztiválra is, húú de utazó vagyok! 😀

…több nyelven tud köszönni és köszönetet mondani

Na, hát ehhez meg pont semennyire nem kell utazónak lenni, elég beszélni pár nyelvet, vagy elmenni évente egyszer turistaként nyaralni… Obrigado.

…kommunikált már pantomimezve

Ezekben a szitukban se jutott feltétlen eszembe, hogy fotót csináljak, de Thaiföldön elég gyakori ez, míg Magyarországon az is letagadja sokszor, hogy beszél angolul aki tud, a thai-oknál ez fordítva van! Ott bárkit megkérdezhetsz, azt fogja válaszolni: Yes, yes, can, can! Ezután tégy fel egy nem eldöntendő kérdést, és már nevethetsz is, a válasz: Yes, yes, can, can! Szóval jöhet a pantomim!

…kártyafüggetlenítette a telefonját, és több tucat SIM kártyája van

Ehhez inkább tippet adok, mint sztorit (uu, de eszembe jutott egy!), javaslom a 2 sim-es telefonokat, ha hosszabban utazol, nyilván kelleni fog egy helyi kártya, de közben nem rossz, ha ezzel párhuzamosan az állandó számod is működik és elérnek az otthoniak… főleg, hogy az időeltolódás még inkább nehezíti a sztorit… Apropó sztori: én Malajziában vettem telefont és ott kell hozzá útlevél. Már eleve nagyon tetszett a pénztárosnak, hogy milyen szép útlevelünk van, de amikor megmondtam, hogy UV lámpa alatt a himnuszunk is látszik teljesen odáig voltak, a bolt egész személyzete megvizsgálta az útlevelem… 😀

 

…védelmébe vett olyan országot, ahol korábban járt már

Ez csak természetes! Főleg Malajzia után az egész muszlim “népséget”, elképesztően jó élmények értek, csak úgy, ahogy a hindukkal kapcsolatban is! És mielőtt még valaki megszólna, igen, ezek vallások, nem országok, hát tudjátok meg, Thaiföldet nem védem meg, mert ugyan igaz, hogy a mosolyok országa, de sajnos igencsak erőltetettek azok a mosolyok…

…tapasztalta, hogy a média sugallta kép mennyire téves lehet

Hát ezt szerintem mindenki megtapasztalja, aki csak átlépi az országhatárt, sőt, néha még akkor is, ha csak kimegy az utcára, ehhez aztán nem kell utazónak lenni, de nem is tesz senkit utazóvá, ha látja, milyen torz a kép ami egy újságban, híradóban, vagy a facebookon található.

…látta a végtelen tengert

Végtelen tengert fotózni nem túl igzi, meg továbbra sem cél, hogy bizonygassak bármit is, szóval inkább megmutatok olyat, ami szerintem tényleg jól néz ki!


…éjszakázott már sátorban vagy kocsiban vagy a szabad ég alatt

Hajjaj! Emlékszem mikor Bence barátommal lekocsikáztunk Monfalcone-ba egy lány után, és a kocsiban kellett aludnunk. Nem húztuk le az ablakokat egy picit sem, reggel arra ébredtünk, hogy úgy teleleheltük a járművet, hogy majd belefulladtunk a párába. De van egy képem is, ez még menőbb, egyszer aludtam sátorban január elején a Duna parton… 

…részese volt már valamilyen természeti csodának

…ez most komoly? Aki az eredeti cikket írta, eddig egy szobában élt vajon? Csak elhagyom Budapestet bármelyik irányban, és csodák vesznek körül… Ehhez se kell seháse utazni… De ha utazásról is beszélünk, nyilvánvalóan ha valaki eljön Magyarországra a Szaharából, le fog esni az álla a Balatontól. Aki meg a Bahamákról jön…

…csodált már valami gigantikusat

Amúgy az előzőre is igaz (lehetne), meg erre is: jártam már Izlandon.

…látott, vagy részt is vett valamilyen hagyományos ünnepségen vagy fesztiválon

A Thaipusamot már említettem, de szeptemberben (2017) a madeirai borfesztiválba is belefutottunk. Itt is kaptam meglepetést, nem is kicsit! Odamentem egy szervezőhöz, hogy a kordonon belülre könyörögjem magam, mondván én is filmes vagyok, csak nem tudtam a fesztiválról, így előre nem tudtam akkreditáltatni magam. Erre leültetett, és 2 perc múlva visszajött egy pass-szal (belépővel), amivel a kordonon belül is tevékenykedhettem. Próbálkozni kell mindig, sokszor az ember úgy van vele, á, úgyse jön össze, de ez ssak akkor derül ki, ha próbálkoztok!

…sóvárgott olyan étel után otthon, amit út közben kóstolt

Na, ez nagyon! A jó kis mallorcai sobrasada, vagy a szárított mogyorós kolbász Provence-ből, a csak Madeirán és Japánban halászható Espada, vagy az ugyancsak madeirai Pan con Corizo… Vagy épp a Phad Thai amit a minap akartam rendelni, de 2000 forintért nem fogok enni valamit, ami csak egy utánzata lesz a 400 forintos eredetinek… Szóval ezek nem tudom, hogy utazóvá tesznek valakit, de a kaják… na igen, azok szoktak hiányozni nagyon!

…beépített az életébe olyan új szokásokat amiket külföldön vett fel

Igen! Képzeljétek, már itthon is úgy fotózok, mint egy turista! Jah, nem, utazó!!!  😀

 

Remélem nem keltettem azt az érzést, hogy bizonygatni szeretném, hogy én mennyire utazó vagyok, főleg azért, mert én utazó filmes vagyok… bibibí! Viszont ez tényleg tök jó mankó volt ahhoz, hogy pár sztorit felelevenítsek, ha csak úgy leülök, hogy írjak valamit, akkor sokszor nem tudom miről is, szóval ha van, amire kíváncsiak vagytok, kommenteljetek, kérdezzetek, szinte az egész évet végigutaztam, de csak úgy maguktól nem jönnek elő a sztorik!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s